Többes jogviszony esetén hogyan kell fizetni a járulékokat? Rokkantnyugdíj melletti munka esetén mivel csökkenthető a bruttó jövedelem? Hogyan lehet elszámolni a kft. költségeit, ha a cég székhelye a tulajdonos lakóhelye? Olvasóink kérdéseire az APEH munkatársai válaszolnak.
(adozona.hu)
Többes jogviszony (15 óra közalkalmazott tanárként + 10 óra saját kft.-ben ügyvezetőként) esetén, hogyan kell fizetnem a járulékaimat? (A tanári heti teljes óraszám jelenleg 22 óra/hét, amely megfelel a 40 órás teljes munkaidős foglalkoztatásnak. A heti 15 tanóra így 68 százalékos részmunkának minősül.)
Kérdésem az is, hogy muszáj-e 10 óra időtartam munkaidőt igazolni a saját cégemben, vagy elég 36 órára kiegészítenem a foglalkoztatásomat, hogy megfeleljek a szabályozásnak? Ebben az esetben mennyi és milyen járulékokat kell kifizetnem magam után még?
A biztosítási kötelezettséget jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni. Esetében mind a két részmunkaidős munkaviszonyában biztosítottnak minősül. Mindkét jogviszonyában meg kell fizetnie a 7,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot és a 9,5 (magánnyugdíjpénztári tagság esetén a 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalék tagdíjat).
Amennyiben bármelyik jogviszonyában a foglalkoztatása eléri a heti 36 óra időtartamot, akkor a további jogviszonyában mentesül a 2 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetése alól.
Adott egy egyszemélyes kft egy alkalmazottal. A cég székhelye egyben a tulajdonos lakóhelye, az erre a célra kialakított két iroda. /Nincs elkülönítve a lakástól/. Mivel a rezsiszámlák a tulajdonos nevére vannak kiállítva, hogyan számolhatom el a kft. költségei között? Elegendő ehhez egy költségmegosztás kalkulált négyzetméter alapján számlákkal alátámasztva? Egy jogász ismerősöm szerint bérleti szerződéssel kell lefedni és kiszámlázni. Ezt nem tartom jó ötletnek, hiszen akkor bevétele keletkezik, mint bérbeadónak, ebből semmi haszna nem származik. Amennyiben vegyes feladással az említett kalkuláció alapján számoljuk el, mint vállalkozás működésével kapcsolatos költséget, ezt a számvitel politikában kell-e nevesíteni?
A felek megállapodásának függvénye, hogy az érintettek milyen mértékű bérleti díjban, vagy ingyenes használatban állapodnak meg, illetve a közüzemi díjak viselésének módját hogyan rögzítik (a bérleti díj részét képezik-e az említett költségek, vagy azok továbbszámlázására kerül sor).
A társaságnak az adott költségre jellemző mértékegységek alapulvételével lehet az irodaként hasznosított helyiségre jutó rezsiköltséget meghatározni. A közüzemi költségek tekintetében eldönthető, hogy mi a leginkább jellemző vetítési alapja a költségek megosztásának; elektromos áram, gáz költség esetében pl. a természetes mértékegység. A számviteli politikában lehetőség van erről rendelkezni.
Társaságok esetén a költségelszámolás alapját a Szt. 167. § (1) bekezdése szerinti számviteli bizonylat képezi. A társaság nem számolhatja el költségként a társaság magánszemély tulajdonosának a nevére szóló számlában szereplő közüzemi díjak összegét. A költségek elszámolásához a feleknek bérleti szerződést kell kötni, függetlenül attól, hogy az ingatlan tulajdonosa a társaság tagja, -a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 168. § (3) bekezdése alapján az egyszemélyes társaság és annak tagja közötti szerződés érvényességéhez a szerződés közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása szükséges. A tulajdonosnak nem kell a feltehetően rendszeres bérbeadási tevékenységéhez adószámot kiváltania, ha kizárólag ingatlan bérbeadást végez és e tekintetben nem él az adókötelessé tétel jogával.
Ebben az esetben számviteli bizonylattal (nem számlával) tudja áthárítani a felmerült költségeket (illetve azok meghatározott részét) a társaságra. Az ingatlan bérbeadási tevékenység áfássá tétele esetén adószám kiváltása kötelező; ekkor a kibocsátott számlán történik a költség áthárítás. A társaság a nevére szóló számla, számviteli bizonylat alapján lesz jogosult a tevékenységével kapcsolatos költségek elszámolására.
Rokkantnyugdíjasként csökkentett munkaidőben munkát végzek alkalmazotti jogviszonyban. Kérdésem: 2009-től a nyugdíj alapját képező jövedelem (évenkénti növeléssel) 90 százalékát kereshetem, nettó jövedelemként. Mivel csökkenthető a bruttó jövedelem: járulékok érthetőek, de a személyi jövedelemadót hogy kell megállapítani? A jövedelmet (munkabért) külön kell nézni, tehát 18 százalék, figyelembe véve az alkalmazotti kedvezményt is, vagy az adóbevallással összhangban, összeadva a nyugdíjjal, majd csökkentve a nyugdíjra eső szja-val, ekkor esetemben nincs alkalmazotti kedvezmény és a munkabér nagy része 36 százalékos adó alá esik.
Az adóterhet nem viselő járandóságok – így a nyugdíj is – egyéb jövedelemnek minősül és a szja-törvény 28.§ (1) bekezdése alapján az összevont adóalap részét képezi. A munkaviszonyból származó jövedelmet és az egyéb jövedelmet össze kell adni. A jövedelem után számított adót csökkenti az adóévi összevont adóalap részét képező adóterhet nem viselő járandóságok együttes összegének az adótábla szerint kiszámított adója.
Az így kiszámított adót csökkenti, az adójóváírás (valószínűsítjük, hogy ezt nevezi Ön alkalmazotti kedvezménynek), amelyet azon hónapokra vonatkozóan vehet igénybe, amelyekre bér illette meg. A teljes adójóváírásra való jogosultságot csak abban az esetben veszíti el, ha az éves összes jövedelme a 3.188 ezer forint jogosultsági határt meghaladja. Abban az esetben, ha az Ön jövedelme ennél magasabb, akkor a 3.188 ezer forint feletti rész 12 százalékával csökkenteni kell a maximálisan igénybe vehető adójóváírást (181.200 Ft). Ezen arányosítás következtében 4. 698 ezer forint összes jövedelem esetén az adójóváírás nem érvényesíthető.
Annak eldöntése, hogy a nyugdíj mellett megszerzett bevételből hogyan számolják a nettó jövedelmet, nem tartozik az adóhatóság hatáskörébe. Ezzel a kérdésével a Nyugdíjbiztosítási Igazgatási szervhez forduljon.
Most lett egy új kolléganőnk, aki saját személygépkocsival jár dolgozni. A jogszabály értelmében (én így értelmezem) akkor lehet adómentesen adni a 9 forintot, ha nincs tömegközlekedés, illetve a két település között olyan rossz a tömegközlekedés, hogy csak hosszú várakozással lehet igénybe venni. A tömegközlekedés nem a legjobb, de a reggeli és az esti órákban azért több busz is megy, így esetünkben nem támasztható alá a hosszú várakozási idő. Ilyen esetben hogyan fizethető a 9 forint? Kinek kell adózni utána és mennyit (ha kell)? Találtam az interneten olyan állásfoglalást, mely szerint a 9 Ft/km minden esetben adómentesen adható. A jogszabályt viszont én nem így értelmezem.
A munkába járásról szóló 39/2010. (II.26.) Korm rendelet 4.§-a azokat az eseteket sorolja fel, amikor a munkáltató köteles a munkába járás költségtérítéseként a kilométerenkénti 9 forint fizetésére. A rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató más – munkába járásnak minősülő – esetekben is alkalmazza a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 25.§ (2) b) pontjának rendelkezését – azaz megtérítse a munkavállalónak a kilométerenkénti 9 Ft-ot – anélkül, hogy vizsgálná a munkahelyre történő eljutás konkrét körülményeit.
Öregségi nyugdíj mellett megbízásos jogviszonyban, heti 10 órában, havi 19 000 forint. összegben folytatok tevékenységet. Mennyi adót, járulékot kell levonni a munkaadónak és a munkavállalónak?
A megbízásos jogviszonyt terhelő adókötelezettség összege függ a nyugdíj mértékétől. A jövedelemszámítás során a megbízásos jogviszonyból származó jövedelmet 27 százalékkal növelten kell figyelembe venni, mivel ezen jövedelem esetében is alkalmazni kell az adóalap kiegészítést. Az így meghatározott összeg és a nyugdíj összeadódik. Ez lesz az adóalap, amelyből le kell vonni a nyugdíjra eső adó összegét, mivel a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, azt a 27 százalék adóalap-kiegészítés nem terheli. Az így kapott összegtől függően kell meghatározni 17, és/vagy 32 százalék alkalmazásával a levonandó és megfizetendő adó összegét.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezése szerint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási jogviszonyban) a biztosítási kötelezettség csak abban az esetben jön létre, ha az e tevékenységgel összefüggésben megszerzett tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét. 2010. január 1-jétől a minimálbér összege 73 500 forint, ennek 30 százaléka 22 050 forint, naptári napi 735 forint.
A megkeresésében említett összegű havi díjazás nem alapozza meg a biztosítási kötelezettséget, ezért járulékfizetési kötelezettség nem merül fel.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (19 bekezdése szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó-előleg alap számításánál figyelembe vett jövedelem után 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt.
Ha albérletet ad ki nyugdíjas, hogyan kell utána adózni? És ha valaki munkanélküli, rá milyen szabályok vonatkoznak?
Ingatlan bérbeadása esetén a magánszemély kétféle adózási mód közül választhat, de adószámot mindenképpen ki kell váltania (Ez utóbbi pont a válasz kelte óta érvényét vesztette!). A személyi jövedelemadóról szóló 1995 évi. CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 74. §-ának rendelkezései szerint a magánszemély ingatlan bérbeadásából származó bevételének az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék. Ebben az esetben költség levonására nincs lehetőség.
Ugyanezen § (7) bekezdése szerint ingatlan bérbeadása esetén a magánszemély az adóévi összes ilyen bevételre vonatkozóan a fenti rendelkezés helyett választhatja, hogy a bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza. Eszerint a bérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalap része lesz és a jövedelem nagyságának függvényében kell a 17 vagy 32 százalékos adókulcsot alkalmazni. Ebben az esetben lehetősége van a költségek érvényesítésére. Felhívjuk a figyelmét, hogy ezen adózási mód választása esetén alkalmaznia kell az adóalap kiegészítést (ún. szuperbruttósítást) is.
Amennyiben nyugdíjasként végez valaki bérbeadási tevékenységet, abban az esetben az adóévről benyújtott bevallásában a nyugdíjat is be kell vallania adóterhet nem viselő járandóságként. Álláskeresési támogatásban részesülő magánszemélynek mindenképpen fennáll a bevallási kötelezettsége függetlenül attól, hogy végez e bérbeadási tevékenységet vagy sem.
Egyebekben nincs különbség az adókötelezettség szempontjából abban a tekintetben, hogy a bérbeadó nyugdíjas vagy munkanélküli személy.
Amennyiben a magánszemélynek az adóévben ingatlan bérbeadásból egymillió forintot meghaladó jövedelme származik, a jövedelem teljes összege után felmerülhet a 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is a 450 000 forintos hozzájárulás-fizetési felső határig. A bérbeadással kapcsolatos szabályokról bővebben is olvashat a www.apeh.hu oldalon a 10. számú információs füzetben.