Megjelent az Önadózó szeptemberi száma: Adóváltozások * Négytagú lesz a Széchenyi Kártya-család * Beruházási célú devizás hitelek árfolyam-különbözetének elszámolása * Menedzsmentdíjak a transzferárazásban * A kistermelői élelmiszer értékesítésről * A saját tőke védelme * Tervezés és cégvezetés * A fejőstehén cégekről *
TÁRSASÁGI ADÓ VÁLTOZÁSOK
Az Országgyűlés 2010. július 22-én törvényt fogadott el egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények magalkotásáról, illetve módosításáról (módtv.). E törvény – többek között – módosítja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (társasági adótörvény) egyes előírásait is. Részletese ismertetjük a 10%-os társasági adó szabályait, és elvégzünk egy évközi adószámítást is. Kitérünk a csekély összegű támogatás támogatástartalmának számítására is.
A SPORTTÁMOGATÁS ADÓKEDVEZMÉNYE
Az Országgyűlés július 22-én törvénymódosítást fogadott el „a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról”. E törvény (módtvI.) változást tartalmaz a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (társasági adótörvény) is. A módosítás két kérdésről rendelkezik, adókedvezményről, illetve a nyújtott támogatás elismert költségként történő meghatározásáról
A „BANKADÓRÓL”
Ismerkedjün meg a bankadóval: bemutatjuk az alanyait, akikre ez az adókötelezettség vonatkozik, a különadó alapját, és mértékét, bevallásának, elszámolásának, befizetésének szabályait.
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ ÉS EKHO VÁLTOZÁSOK 2010 ÉVKÖZBEN
Bemutatjuk a 10%-os vállalkozói szja-t, évközi megállapításának szabályait, alkalmazásának korlátait, példákkal is illusztráljuk a második félévi vállalkozói szja előleg fizetésének rendjét. Ismertetjük a sport tevékenység támogatásra vonatkozó új szja szabályokat. Kitérünk az új ekho szabályokra is: már edző és sportoló is választhatja ezt.
A MAGÁNSZEMÉLYEK EGYES JÖVEDELMEINEK 98%-OS KÜLÖNADÓJÁRÓL
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (a továbbiakban: Mód törvény) II. fejezete szabályozza a magánszemély egyes jövedelmeinek különadóját. Ez az új típusú közteher speciális jellege és részben visszaható hatálya miatt különösen nagy feladatot jelenthet a jogalkalmazók számára, így az alábbi cikkben az ő munkájuk megkönnyítése érdekében a vonatkozó szabályok praktikus szempontból történő bemutatására teszek kísérletet. Megjegyzendő azonban, hogy mivel a Mód törvény szabályainak értelmezése során számos kérdés merül fel, illetve mivel a törvény vonatkozó rendelkezései csak 2010. október 1-jén lépnek hatályba, így a jelen cikkben leírtak nem tekinthetők az állami adóhatóság végleges álláspontjának; azok kizárólag a cikk írójának véleményét tükrözik.
HOGYAN ÉS KINEK ADOMÁNYOZHATUNK ÁFA NÉLKÜL?
Az évközi törvénymódosításokból az áfa adónem az adományokkal érintett. A 103. Magyar Közönyben kihirdetésre került az Áfa törvényt módosító 2010. évi LIII. törvény, melynek hatálybalépése 2010. június 17.-e. Az adományra vonatkozó új áfa szabályokat ismertetjük.
AZ ILLETÉKTÖRVÉNY LEGÚJABB VÁLTOZÁSAI
2010. június 8-án a parlamentben a miniszterelnök 29 pontos akciótervet hirdetett meg, amelynek 5. pontja foglalkozott az egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékmentességgel. A programmal összefüggésben és egyéb tárgykörben az Országgyűlés 2010. július 22-ei ülésnapján két olyan törvényt is elfogadott, melyek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Itv.) több helyen is módosították, illetve kiegészítették. Írásunk célja a módosító törvényekben foglalt változások bemutatása.
AZ EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS LEGÚJABB SZABÁLYAI
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény 2010. április 1-jén lépett hatályba, amely felváltotta az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást, és az ahhoz kapcsolódott közteherviselést. Ugyanakkor a jogszabályt több kritika érte az adózók részéről, mivel sok tekintetben bonyolult eljárásokat vezetett be. Ez alapján az Országgyűlés elfogadta a 2010. évi LXXV. törvényt, mely újraszabályozta az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseket. A módosított szabályozás 2010. augusztus 1-jén lépett hatályba.
A HÁZTARTÁSI MUNKA ÚJ SZABÁLYAI
A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi XC. törvény rendelkezik. Ismertetjük a főbb szabályokat.
HELYI IPARŰZÉSI ADÓ – VISSZA AZ ÖNKORMÁNYZATI ADÓHATÓSÁGHOZ
A 2009. évi jogszabályváltozások folytán a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó adóztatási tevékenység 2010. január 1-jétől az állami adóhatósághoz került át oly módon, hogy 2010-ben sok átmeneti szabály vonatkozott az adózókra. A Magyar Közlöny 108. számában megjelent, a helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LVII. törvény ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy 2010. június 29-étől ismét a helyi adóhatóságok (önkormányzati adóhatóságok) járnak el a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó adóztatási tevékenység gyakorlása során.
A SZABAD PÁRLATKÉSZÍTÉS JOGI ALAPJAI
Az új kormány újraszabályozta pálinkafőzést, melynek leglátványosabb eleme, hogy a bérfőzés mellett megjelent a magánfőzés is. A változásokat az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló a 2010. évi XC. törvény VIII. fejezete tartalmazza, amely a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényt (a továbbiakban: Jöt.) módosítja.
KISADÓK MEGSZÜNTETÉSE ÉS TOVÁBBI ADÓVÁLTOZÁSOK
A Magyar Köztársaság új kormányának első gazdasági akcióterve (29 pont) tartalmazza, hogy 10 kisadó megszüntetésre kerül. Többek között e javaslat megvalósítása érdekében fogadta el az Országgyűlés az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvényt, melynek harmadik fejezete foglalkozik ezen adónemek többségének megszüntetésével.
NÉGYTAGÚ LESZ A SZÉCHENYI KÁRTYA-CSALÁD
Az immár kilenc éves, jelenleg maximum 25 milliós 1+1 éves Széchenyi Kártya folyószámlahitel mellett augusztus elsejétől megjelent a legfeljebb ugyanekkora összegű, de akár hároméves futamidejű forgóeszközhitel is, szeptembertől pedig csatlakozik 50 milliós plafonnal, legfeljebb tíz éves futamidővel a beruházási hitel. A Széchenyi Kártya Program termékpalettája jövő januártól lesz teljes az ugyan csak legfeljebb 50 millió forint összegű és 10 éves futamidejű Széchenyi önerőhitellel.
BERUHÁZÁSI CÉLÚ DEVIZÁS HITELEK ÁRFOLYAM-KÜLÖNBÖZETÉNEK ELSZÁMOLÁSA
Az elmúlt években az Önadózó hasábjain többször cikkeztünk devizás számviteli kérdések témakörben. Jelen cikk aktualitását egyik kedves Olvasónk kérése adta, így a cikk a kérésnek megfelelően taglalja a devizás hitelek év égi értékelésével, az időbeli elhatárolásokkal, céltartalékképzéssel és lekötött tartalék képzéssel összefüggő teendőket, valamint a beruházás bekerülési értékének részét képező árfolyam-különbözet meghatározását.
AZ ÖNADÓZÓ ONLINE TRANSZFERÁR KONZULTÁCIÓ TAPASZTALATAI
2010. július 8-án az Önadózó és a Kolchis Kft. nyílt napot szervezett, melynek keretében az Önadózó előfizetői minden transzferárazással kapcsolatos kérdésüket ingyenesen feltehették a Kolchis szakértőinek. Cikkemben a nyílt nap során szerzett tapasztalatainkat szeretném megosztani a téma iránt érdeklődőkkel, és körbejárom a két leggyakrabban felmerülő problémát.
MENEDZSMENTDÍJAK A TRANSZFERÁRAZÁSBAN
Írásunk célja a transzferárazás menedzsment díjakhoz kapcsolódó kérdéseinek feltérképezése, más adókockázatokkal való összefüggéseinek vizsgálata, és a menedzsment szolgáltatások szokásos piaci árának meghatározására alkalmazható módszerek bemutatása szerződéstípusonként.
A KISTERMELŐI ÉLELMISZER ÉRTÉKESÍTÉSRŐL
A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről a módosított 52/2010 (IV.30) FVM rendelet (továbbiakban: rendelet) rendelkezik. A rendelet a korábban hatályos 14/2006 (II.16) FVM-EüM-ICSSZEM rendeletet váltotta. Az új szabályokat ismertetjük.
A SAJÁT TŐKE VÉDELME
A gazdasági társaságokra vonatkozó jelenlegi és korábbi jogszabályok is tartalmaztak előírást a társaság saját tőke védelmére vonatkozóan, mindezt jórészt hitelezővédelmi megfontolásból. A kötelezően elektronikus úton történő beszámoló-beadással azonban a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása is vélhetően gyorsabb lesz a cégjogi szabályok megsértők esetében, ezért célszerű az elmúlt időszak beszámolóit elővenni és a cikkben áttekintésre kerülő jogszabályi előírások függvényében az esetleges szükséges intézkedéseket megtenni.
TERVEZÉS ÉS CÉGVEZETÉS
Vezetői tippsorozatunk korábbi részeiben már foglalkoztunk többféle témakörrel: milyen iránytűket határozzunk meg a cég vezetéséhez, hogyan számoljuk ki költségeinket, milyen stratégiákat használjunk árazáshoz és a vevői kapcsolatokat javításához. Legutóbb a tervezés egyik legfontosabb elemébe adtunk betekintést, a cég költségvetése elkészítésének alapjait raktuk le.
A FEJŐSTEHÉN CÉGEKRŐL
A fejőstehén a cégek egy fajtája. Bármilyen hihetetlen vannak mindenre elszánt emberek, akik életüket arra tették fel, hogy azt kutassák, hogyan fejlődnek a cégek. Hogyan születnek, milyen korszakokon keresztül nőnek, majd hogyan öregszenek meg és miként halnak meg. Az ilyen lelkes kutatóknak hála, ma már tudjuk, hogy szilárd szabályok vannak erre.
A VAGYONI ÉRTÉKŰ JOG ELADÁSÁNAK ADÓVONZATA
A felperes a gyermeke nevére vásárolt ingatlanon haszonélvezeti jogot szerzett, majd az ingatlan tíz év után eladásra került. A haszonélvezeti jog ellenértékeként kapott összeget nem vallotta be adóköteles bevételként, emiatt az adóhatóság az ellenőrzés eredményeként hozott határozatában adókülönbözetet határozott meg a terhére. A másodfokú határozatot a felperes keresettel támadta, vitatva a megállapítás jogalapját. Véleménye szerint egyrészt a bevétel adómentes, mert ténylegesen a házassági vagyonközösség megszüntetése során neki járó összeget kapta meg ilyen formában. Másrészt mivel a szerzésre fordított összeg nem határozható meg, ezért a bevétel 75 %-a költség. A bíróság értelmezte az Szja tv. vonatkozó rendelkezéseit.