Ma tér vissza nyári szünetéről az Alkotmánybíróság, és akár már döntést is hozhat a tevékenységre jellemző keresetről. Lesznek új adóügyei is.
A tevékenyégre jellemző keresettel kapcsolatos indítvány tárgyalásával ma kezdi az őszi ülésszakot a nyári szünetről visszatérő Alkotmánybíróság (AB). Most kerül másodszorra a testület elé az indítvány, így akár az is elképzelhető, hogy döntést hoznak az ügyben.
A vállalkozóknak az idéntől kell fő tevékenységük esetében a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást megállapítaniuk a korábban megszokott minimálbér, illetve minimálbér duplája helyett, és ez után kell megfizetni a járulékokat.
A szabályozás azonban nem adott minden kérdésre megfelelő választ – emlékeztet a Napi Gazdaság [1]. A kifogások leginkább arra irányultak, hogy a gyakorlatban lehetetlen lesz megállapítani, mely tevékenységhez milyen díjazás tartozik. Földrajzilag nem homogén egy-egy tevékenység piaci értéke, Budapesten nyilván magasabb tarifával dolgozik akár egy ügyvéd vagy tanácsadó, mint például Csengerben. Ez azonban még a könnyebben megoldható kérdés. Főleg a szolgáltató szektorban jelent majd gondot a piaci díjazás megállapítása, hiszen – érveltek az indítványozók – itt a munka minősége megdobhatja az árat. A fodrászok díja között például akár tízszeres eltérés is lehet.
A jogszabály emellett nem ad semmilyen támpontot, hogy a hatóság egyáltalán mi alapján állapítja meg egy-egy tevékenység piaci értékét. Eredetileg szerepelt ugyan a szövegben, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) listájára lehet majd támaszkodni, ám ez végül kikerült a hatályos törvényből. Márpedig bármiféle mankó nélkül roppant kockázattal jár meghatározni egy olyan keresetet, amelyet reálisnak tart majd az adóhatóság egy ellenőrzés során.
Persze az ÁFSZ listája sem lett volna hibátlan megoldás, egyetlen előnye annyi, hogy a semmihez képest nyújt némi támpontot. A listával kapcsolatban nem is az a legnagyobb gond, hogy az a múltbeli állapotokat tükrözi – erre több szakértő is hivatkozott mint életidegen elemre -, hanem az, hogy sok esetben köszönő viszonyban sincs annak tartalma a valósággal. A 2009-es lista szerint például jobban megéri néprajzkutatónak lenni, mint ügyvédnek: előbbi átlagkeresete ugyanis 208 ezer forint, míg utóbbi kénytelen 179 ezer forinttal beérni.
Újabb csörték is várhatók
Adóügyekben továbbra sem pihenhet meg az AB. Az előző kormány által meghozott és a testület előtt landolt szabályok jó része már megoldott – ide tartozik például a vagyonadó, de korábban volt munka az elvárt adóval, a luxusadóval is -, feladatot azonban az új kormány is adott.
A bankadó mellett, ami a kritikusok szerint irreális, a szektort veszélyeztető mértékű sarcot jelent, a 98 százalékos végkielégítés-adó is az AB elé kerül. Utóbbival a horrorisztikus adószint és a visszamenőleges hatály lehet a probléma.