Veszített előnyéből és jövőre még többet veszíthet az eva, mivel a társasági adó, az szja és az osztalékadó is kevesebb lesz, az eva viszont nem. December 20-ig lehet az egyszerűsített vállalkozói adózást választani önállóan vagy az adózási portfólió részeként. Adószakértőket kérdeztünk róla, kiknek, milyen költséghányad mellett érdemes továbbra is evázniuk.
Kiknek éri meg jövőre evázni, és kik járnak jobban, ha kiszállnak? Általánosságban annyit lehet mondani, hogy mintegy 35 százalékos költségarány felett érdemesebb a társasági adózást választani, alatta pedig az evát – mondta az fn.hu kérdésére Herich György okleveles adószakértő.
Zara László adószakértő arra hívta fel még a figyelmet, hogy akik viszont alanyi vagy tárgyi adómentesek (vagyis nem áfáznak, pl. orvosok, oktatást végzők), azoknak akkor érdemes evázniuk, ha a tényleges költségük nem haladja meg a 10 százalékot.
Ha a költségek meghaladják ezeket a mértékeket, akkor valószínűleg a normál adóztatással járhatnak jobban a vállalkozók.
Az eva egyébként fokozatosan veszít vonzerejéből: az idén 25-ről 30 százalékra emelték az eva-adót, miközben 19-ről 10 százalékra mérsékelték a társasági adót a II. félévtől, jövőre pedig az szja, valamint az osztalékadó is csökken, 16 százalékra. Ezért is van, hogy míg korábban általánosságban 50 százalék körüli költségszint alatt javasoltuk az evázást, most már úgy gondoljuk, csak 35 százalék költség alatt éri meg – érvelt Herich György.
December 20-ig lehet választani az evát vagy kilépni belőle. Aki már az idén is evás volt és szeretne is maradni, annak nincs teendője (egyedül arra kell ügyelnie, hogy ne legyen adótartozása, mert ez kizáró ok).
Mikor érdemes számolni?
Ha bruttó 25 millió forint alatt volt a vállalkozó bevétele (az utolsó két évben) és 35-40 százalék alatt a költsége, akkor érdemes körüljárnia az eva-választás kérdését, lehetséges előnyeit. A jó döntéssel ugyanis jelentős, akár több százezer forintos adómegtakarítás is realizálható – mondta az fn.hu kérdésére Herich György.
De mivel nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni, ha valaki konkrétan kíváncsi rá, mennyit veszthet vagy nyerhet, legjobb, ha a konkrét körülményeket elmondva könyvelőhöz vagy adótanácsadóhoz fordul. A szakemberek ki tudják számítani, hogy az adott vállalkozónak mi a jobb az adott költségviszonyok, áfaterhelés, vevő áfaérzékenysége, az iparűzésiadó-kötelezettség és az adminisztrációs költségek figyelembe vételével.
Adózási portfólió?
Az evásoknál azt is érdemes átszámolni, vajon az-e a legjobb az adózónak, ha minden jövedelmét evával számolja el – vetette fel Herich György. Megteheti ugyanis, hogy különböző jövedelmeit különböző csatornákon veszi fel, például az eva mellett önálló tevékenységként, vagy ha jogosult rá, akkor ekho-san. A szakértő ebben a kérdésben is tud segíteni, kvázi összeállítani egy „adózási portfóliót” ahhoz, hogy legális keretek között a lehető legkevesebb adóterhet fizesse a vállalkozó.
Kérdésünkre, hogy más-e a helyzet a főállású, mint a mellékállású vagy nyugdíjas evásoknál, Zara László azt válaszolta, hogy alapvetően ilyen szempontból nincs különbség, náluk is a költségek a mérvadóak.
Az evázást mérlegelni lehet adminisztrációs szempontból is: lehet, hogy valaki jobban járna a társasági adózással, ha csak az adót számolja, de mivel az evánál kevesebb az adminisztráció (akár könyvelőre sincs szükség), vonzóbb lehet ez az adózási forma.
Nem szabad általánosítani
A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete (MOKLASZ) honlapján már kint van a 2011-es eva-kalkulátor, amely segítséget adhat ahhoz, hogy a vállalkozók el tudják dönteni, evázzanak-e jövőre. A MOKLASZ-kalkulátor erénye, hogy segítségével nem az adóterhelést tudja kiszámolni az érdeklődő, hanem azt, hogy mennyi jövedelem marad nála az adózás után, attól függően, hogy társasági adózást vagy evát választ – emelte ki Herich György, az egyesület elnöke.
Azonban mint minden általánosítással (így a kalkulátorral is) óvatosan kell bánni – tette hozzá. Csak a konkrét gazdálkodási jellemzőket figyelembe véve lehet felelős tanácsot adni annak eldöntésére, hogy melyik vállalkozónak éri meg evázni. A Magyar Adótanácsadók és Könyvelők Szövetsége (AMX) elnöke, Zara László is egyetért vele, mondván: mindenkinél csak egyedileg lehet számolni, saját tevékenysége és költségviszonyai alapján.
Szakmai szempontból jó
Bár az evázóknak nem kedvez, hogy csökken az adóelőnyük, a szakemberek szerint ez kifejezetten pozitív változás.
Herich György és Zara László szerint is jó, hogy közelítenek egymáshoz az adóterhelések, s ezért már nincsenek olyan jelentős különbségek a különböző adózási formák terhei között, mint korábban.
Herich György úgy gondolja, a tendencia folytatása az adózási rendszer változtatásának egyik célja is lehet, vagyis hogy megközelítőleg azonos adóterheket rakjanak a vállalkozókra. Az ösztönzőrendszer ugyan sosem fog megegyezni, de az sem jó, ha azon múlik a gazdasági előny, hogy ki milyen adózási formában van – tette hozzá.
Eva-statisztika
2010. november 26-án 40 423 egyéni vállalkozó és 56 510 társas vállalkozás, összesen 96 933 működő evás adóalany szerepelt az APEH nyilvántartásaiban. 3 évre visszanézve az evások száma stabil, az egyes évek közötti eltérés jelentéktelen. A belépők és kilépők aránya közel azonos volt ezekben az esztendőkben (6,5 és 9,3 százalék közötti). Az evások között az egyéni vállalkozók aránya 2007 óta kicsit csökkent (47-ről 43 százalékra).
A munkavégzés jellege szerint az APEH-nak csak az egyéni vállalkozókról van bontása. A 2009. évi bevallások szerint az evás egyéni vállalkozók döntően három csoportba tartoznak: 45,4 százalékuk főállású, 30,4 százalékuk mellékfoglalkozású és 23,4 százalékuk nyugdíjas.
Az evások 2007-ben 152,8 milliárd, 2008-ban 166,5 milliárd, 2009-ben pedig 169,7 milliárd forint egyéni vállalkozói adót fizettek be.
A bevételi értékhatár (jelenleg bruttó 25 millió forint) túllépése miatt csak csekély számban morzsolódtak le az evások (2007-ben 98-an, 2008-ban 94-en, majd 2009-ben 73-an).