Nem megfelelő irányú és mértékű a kormány adócsökkentési elképzelése az adókamara szerint. A 10 százalékos kedvezményes társaságiadó-kulcs pont a kkv-knál nem okoz érdemi változást, az egykulcsos adó pedig nem élénkíti a foglalkoztatást. Helyette inkább a vállalkozókat terhelő bérjárulékok csökkentését javasolják.
Tamásné Szabó Zsuzsanna cikke (Figyelő)
2010-re a magyar magánszemélyek és vállalkozások az Ecostat szerint mintegy 9-10 ezer milliárd forintnyi adót fizetnek be a költségvetésbe. Az eddig ismert köztehercsökkentés becslések szerint 70 milliárdnyival mérsékli majd az adóterheket, vagyis alig 1 százalékkal – értékelte a kormány adócsökkentési terveit a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete (adókamara). Bár a kormány 29 pontos akcióterve tetszetős, ebből látható, hogy az adócsökkentés mértéke nem elégséges.
Az a véleményük továbbá, hogy a társasági adó 10 százalékos kedvezményes kulcsának kiterjesztése 500 milliós nyereségig éppen a kkv-knál nem okoz versenyképesség-növekedést, az egykulcsos szja bevezetése pedig nem vezet a foglalkoztatás bővüléséhez. A szervezet szerint 2-3 ezer milliárdos adócsökkentés kellene ahhoz, hogy a magyar vállalkozások versenyképessége valóban, döntő mértékben növekedjen.
Hogyan állunk az adóversenyben?
A 40,5 százalékos GDP-arányos magyar adóteher 2008-as adatok alapján azonos az európai átlaggal, viszont a régiós országok szintjét jócskán meghaladja. Így a térségben nem biztosítja adózás szempontjából a versenyképességet – hivatkozott az Eurostat adataira az adókamara. Szlovákia és Románia adóterhelése több mint 10 százalékkal kevesebb, Lengyelország 6, Bulgária pedig 7 százalékkal előzi meg hazánkat.
Ennél is rosszabbul állunk a bérterhek terén – emlékeztettek. Az OECD 2009 évre vonatkozó közlése szerint Belgium után nálunk a legnagyobb, 53,4 százalék a munkaerő költségéből az adóteher. A Cseh Köztársaságban 40,95 százalék, Szlovákiában 37,6 százalék, Lengyelországban pedig 34 százalék ez az arány.
Társaságiadó-csökkentés
Az adó-versenyképesség javításával egybevág a kormány intézkedése, hogy a 10 százalékos kedvezményes társaságiadó-kulcsot 50 millió helyett 500 millió forintos nyereségig lehet igénybe venni már az idei év második félévére (időarányosan). Az adókamara elnöke, Zara László azonban azt mondta, ez a kedvezmény kevés cégnek, elsősorban az 50 és 500 millió közötti nyereségű nagyobb cégeknek jelent érdemi előrelépést. Kisvállalkozásoknak azért nem, mert az 50 milliós nyereségű cégeknek eddig is adott volt a 10 százalékos kedvezményes kulcs lehetősége. Ide tartozik a vállalkozások 98 százaléka.
Náluk csak annyit javított az új szabály, hogy a korlátok megszűntek. Így például a foglalkoztatott létszámra nem feltétel már a legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő fizetés. Továbbá nemcsak fejlesztésre lehet felhasználni a kedvezményes kulccsal megtakarított összeget (amire jellemzően kevés volt), hanem például foglalkoztatásbővítésre is, ami most fontos cél a vállalkozásoknál. Ennek ellenére Zara László úgy ítélte meg, hogy a szabály bevezetése a kkv-knak többletforrást nem fog jelenteni.
(A Corvinus Egyetem tudományos kutatója, Pitti Zoltán korábban éppen a korlátok eltörlése miatt mondta azt a FigyelőNetnek, hogy a kkv-k számára jelentős és érdemi a könnyítés.)
Egykulcsos szja
Az adókamara szerint az egykulcsos szja önmagában csak hosszabb távon lehet versenyképesség-növelő erő. Ezért helyette azt javasolják, hogy inkább a munkáltatót terhelő bérjárulékokat csökkentse a kormány. Ez összegében is nagyobb adócsökkentést jelentene, és gyorsabban érezhető lenne a hatása a foglalkoztatásban, valamint jobban tudnának vele tervezni a vállalkozások. Egyszeri, tízszázalékos mértékű járulékcsökkentés lenne kívánatos – fejtegette az elnök. Egyébként nem éri el a célját, a beruházás-élénkítést, helyette felemésztődhet, főleg a kkv-knál.
Kérdés, hogy van-e ekkora adócsökkentésre mozgástere a kormánynak – tette hozzá Zara László. Ez október végéig, a költségvetés benyújtásáig ki fog derülni – valószínűsítette. Az adókamarának vannak félelmei, hogy az általuk is kívánatosnak tartott tehercsökkentések mégsem fognak az idei évben törvényben megjelenni, hogy a jövő évtől alkalmazni lehessen azokat.
(A járulékcsökkentéssel elért élénkítéssel szemben vannak ellenérvek is, mint ahogy azt például, többekkel egyetemben Erdős Tibor közgazdász kifejtette.)
Adóadminisztráció-csökkentés
Az adókamara régóta szeretné egyszerűsíteni az adóadminisztrációt, aminek különös előnye, hogy nem jelent költségvetési bevételkiesést, illetve ráfordítást. Az EU is évek óta szorgalmazza, hogy egyszerűsödjenek a kkv-k számviteli adminisztrációs kötelezettségei. Mostanra megszületett az irányelv-tervezet is, amely lehetővé tenné a tagországoknak, hogy lépjenek. Magyarországon a vállalkozások 95 százaléka tartozhatna abba a körbe, amelyeknek nem kellene a jelenlegi bonyolult számvitelt vezetni.
Egyszerűsödne a bevallás, az adókedvezményeket és adóalap-módosító tételeket pedig kiiktatnák. Jelentősen csökkenne a vállalkozások adatgyűjtési, feldolgozási kötelezettsége és azoknak az adatoknak a száma, amit a bevallásban közölni kell. Az adminisztráció tulajdonképpen az adókönyvelés irányába tolódna el.
Mekkora?
Magyarországon egy uniós felmérés szerint a vállalkozásoknál duplája az állam részéről elvárt adminisztráció, mint az uniós átlag, ami egyébként a GDP 6,5 százaléka. Az unió azt tűzte ki célul, hogy az átlag a felére csökkenjen, vagyis nálunk is jócskán van mit tenni.
Mennyit lehetne spórolni?
Becslések szerint az adminisztráció csökkentésével a magyar GDP 5-10 százalékát lehetne megspórolni évente. Méghozzá anélkül, hogy ez jelentős költségvetési kiadást okozna. Sőt, a vállalkozások adminisztrációjának csökkenésével együtt a bevallásokat fogadó állami szerveknek is kevesebb dolguk lenne. Az adókamara becslése szerint ez 300 ezer vállalkozást érintene.
Zara László elmondta: korábban már próbálták felmérni, hogy mi az, ami felesleges az adatszolgáltatásból. Az APEH ebben partner is volt. Annyi kiderült, hogy az adatok nyolcvan százalékára nincs szüksége az adóhivatalnak, de azt nem tudták megmondani melyik adatgyűjtő szervnek van vagy volt szüksége a többi adatra. Az APEH-ban nincs egy olyan regiszter, ami megmondaná: mikor, milyen szerv, milyen céllal, milyen adatgyűjtést rendelt meg, és hogy kell-e még az adat. Ezt kellene feltárni az adókamara szerint, hogy jelentősen csökkenteni lehessen a vállalkozások adatszolgáltatási kötelezettségét és ezzel a feldolgozásra fordított kapacitást is.
Egyszerűsített foglalkoztatás
Az adókamara üdvözölte, hogy a vállalkozóknál jelentős adminisztrációcsökkentés történt az egyszerűsített foglalkoztatásnál. De arra is felhívták a figyelmet, hogy könyvelői oldalról nehezen kezelhető az új helyzet. A telefonos, illetve decembertől az sms-bejelentés adattartalma ugyanis nem kerül el a könyvelőhöz. Ha pedig a vállalkozó elfelejti megmondani, mikor, kit jelentett be ilyen úton, akkor nem is fog róla tudni a könyvelő. Emiatt rossz havi bevallások születhetnek. Erre nem gondolt a jogalkotó (és szakmai egyeztetések pedig nem voltak), így nem a legoptimálisabb a rendszer.
Szerintük úgy lehetne elkerülni a hibákat, ha legalább minden hó végén lehetőséget biztosítanának a vállalkozónak vagy a könyvelőirodának arra, hogy hozzáférjenek a bejelentett adatbázishoz.
A lánctartozás ellen
Az adókamara felhívta még a figyelmet arra is, hogy az EU már másodszor vizsgálódik a magyar áfarendszernél. Azt kifogásolták, hogy azokra a befogadott számlákra, amiket nem egyenlített ki a megrendelő, nem lehet visszaigényelni az áfát, vagy át kell vinni a következő időszakra. Az unió úgy találta, hogy ez az áfairányelvvel ellentétes.
A kamara támogatja a szabály eltörlését, mondván: a beruházás átmeneti pénzügyi nehézséggel járhat a vállalkozásnál. Ha még az államtól jogosan visszajáró áfát sem kapja meg, akkor nehezebben tudja a szállítóját kiegyenlíteni, és ennek hatása továbbgyűrűzhet. Az uniós elvek szerinti változtatással és szigorú áfaellenőrzéssel el lehetne érni, hogy a körbetartozások legalább ezen az ágon mérséklődjenek – fejtette ki Zara László.
Az értékeléssel az adókamara húszéves jubileumi bajai rendezvényén foglalkozott a hétvégén, ahol az ünneplés mellett természetesen a szakmai kérdések is sorra előkerültek. Javaslataikkal egyelőre kivárnak, de ha már kialakultak a biztos személyi pozíciók a Nemzetgazdasági Minisztériumban, egyeztetést fognak kezdeményezni.