Hatályba lépés 2017.01.01.
Rendkívül fontos változások nem csak a kibővült kötelezetti kör miatt
(aktualizálva 2016. december 28-án)
A 9/2016 (III.25.) NGM rendelet értelmezése, alkalmazásának pontosítása (különösen a továbbra is jó minősítésű pénztárgépek körének meghatározása) még változhat, egyelőre az alábbiakról kaptunk tájékoztatást:
1. 2017-ben egy nagy szoftverfrissítésre lesz kötelezett minden meglévő pénztárgép. Amelyik gép ezt az új szoftvert nem tudja fogadni, LEGFELJEBB 5 ÉVIG maradhat üzemben, azt követően le kell selejtezni!!!! A frissített szoftverek engedélyeztetése még nem zárult le, azok körülbelül 2017 második félévére zárulhatnak le jogerősen. Az 5 év használhatóságot innen kell majd számítani a legutóbbi tájékoztatás szerint.
Ezért nagyon tanácsolt már most megkérdezni új gép vásárlásakor, hogy ezt a frissítést fogja-e fogadni, alkalmas-e rá. Van forgalmazó, aki már így hirdet, tehát tudniuk kellene. Az elfogadott szoftverfrissítési engedéllyel rendelkező gépek listája a NAV honlapján keresztül is elérhető. (mkeh.gov.hu)
Az új szoftver bizonyos funkciókkal bővíti majd a gép alkalmazhatóságát (pl. blokk lezárása utáni stornó, visszáru), illetve ami a legfontosabb: az új szoftvert befogadó gépek üzemeltető váltásra méregdrága AEE-csere nélkül is alkalmasak lesznek. Vagyis a SIM-kártya-adómemória-mobilnet egység cseréje nélkül szakszervíz segítségével egy teljes zárás után más nevére át lehet programoztatni. A használt gépek adása-vétele megoldódik.
2. Különös szabálya lett a hiba, áramszünet (stb) miatt kiállított kézi nyugták gépi rögzítésének.
„Adóügyi napot” kell nyitni az újra üzemképes gépben, és NAPONKÉNT, GYŰJTŐNKÉNT egy nyugtán kell rögzíteni a kézi nyugtás bevételeket, majd az adóügyi napot le kell zárni. (Utána normál módon kell nyitni és használni a pénztárgépet.) Nagyon fontos, hogy a javítás/üzemszünet ideje alatti időszakot kell először rögzíteni!!!! A normál nyugtaadást csak ez után szabad elkezdeni!
3. Pénztároló „eszköz”-t írtak elő, amit a pénztárgép mellett kell tartani, bár eddig is mindenki valamilyen kasszát használt. Továbbra is minden pénzmozgást be kell ütni a gépbe (nap közbeni pénzkivét, vagy betét, javasolt a váltópénzt is így betenni külön feljegyzés helyett). Bár ezeket rögzíti a gép, valamiért mégis szigorúan meg kell őrizni eredetiben is a pénzbe/pénzki blokkokat legalább 5 évig! Minden különös eljárást érdemes pénzkezelési szabályzatban rögzíteni. (pl. nagy összeg biztonságosabb tárolását más helyen) Értelemszerűen a pénztárgép számított egyenlegének egyeznie kell a „pénztároló eszköz” tartalmával!
4. Blokkolhatja a gépet a NAV szervere, ha a mobilnet szolgáltató felfüggeszti a szolgáltatást (pl. díjhátralék), vagy bejelentik a gép szüneteltetését, eltulajdonítását, elvesztést.
5. Módosult a tartalék pénztárgép bejelentési kötelezettsége, az egyedi mentesítés lehetősége, az üzembe helyezési kód követelményei, az éves felülvizsgálat a szoftverre is kiterjed, a gépnapló kitöltését, és a selejtezés szabályait pontosították.
+1. A használatra kötelezettek köre mindig a ténylegesen végzett tevékenységek alapján kerül minősítésre. (Tehát nem a bejelentett, nyilvántartott tevékenységi körök, bár ezeket „illik” aktualizálni.)
2017. 01. 01-jén belépő új kötelezetti kör:
– gépjármű javítása, karbantartása, gépjármű-alkatrész kiskereskedelme
– plasztikai sebészet
– táncterem, diszkó szolgáltatás
– „patyolat”
– fizikai közérzetjavító szolgáltatás (masszázs)
– testedzés
– taxi
– pénzváltás
+2. Örök dilemma: PÉNZTÁRGÉP vagy SZÁMLA?
A válasz változatlan. A teljes körű számlázás kiválthatja a pénztárgép használatát, DE ebben az esetben jól látható helyen és módon fel kell hívni a vevők figyelmét arra, hogy csak akkor szolgálják ki, ha a számlához szükséges adatait megadja. (Autójavításnál ezek pl. a forgalmi engedély alapján rendelkezésre állnak.) Ebben az esetben a választást kötelező bejelenteni (PTGSZLAB), és havi adatszolgáltatást kell adni (PTGSZLAH) azokról a számlákról, amelyeket egyébként pénztárgépben kellett volna rögzíteni, tehát csak a készpénzesekről (következő hó 15-éig)!
+3. Pénztárgép használata mellett készpénzes számla kiállítása. Továbbra is két megoldás VÁLASZTHATÓ, de erről dönteni kell, és azt célszerű pl. a pénzkezelési szabályzatban rögzíteni, bár nincs rá kötelező formátum.
A régi bevett módszer alkalmazható, miszerint a számla tőpéldányához tűzik a nyugtát, és azokat így őrzik meg. (A bevétel összesítése kizárólag a pénztárgép napi zárása.)
Számvitelileg szabályosabb lenne az, amikor a készpénzes számla kiállítását nem kíséri pénztárgépes nyugta, de csak bonyodalmat okozna, mert mindig akad vevő, aki a fizetés (pénztárgépes nyugta kiadása) után szól, hogy neki mégis számla kellene!