Téved az a vállalkozó, aki azt hiszi, hogy a tevékenységre jellemző keresettel már egyáltalán nem kell foglalkoznia az idén. A járulékfizetésnél ugyanis nem lehet figyelmen kívül hagyni ezt a tételt. S hiába írja elő a törvény, hogy az APEH nem bírságolhat, ez nem jelenti azt, hogy a tb-hiányt ne fizettetné meg egy utólagos ellenőrzésnél.
A parlament novemberben hatályon kívül helyezte a vállalkozóknál a tevékenységre jellemző kereset szerinti tb-járulék és szja fizetést 2011-re. A törlést előíró törvénybe az is belekerült, hogy mulasztási- vagy adóbírságot nem szabhat ki az utólagos ellenőrzést végző adóhivatal ezzel kapcsolatban, ha valaki 2010-ben nem megfelelően alkalmazta a szabályt.
Ez azonban sajnos nem jelenti azt, hogy tb-hiányt ne állapíthatna meg, és fizettetne meg az APEH – hívták fel könyvelők az fn.hu figyelmét a jogi hézagra. És ez már csak azért is érdekes, mert a tevékenységre jellemző kereset szabályának alkalmazása az idén tb-oldalról még kötelező – mondták szintén ők. Utána jártunk.
2010-ben még muszáj vele számolni
Az APEH az fn.hu kérdésére megerősítette: a 2010-es évre nem változtak a járulékfizetési szabályok. Az úgynevezett főállású egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjai tehát 2010-re tb-oldalról a járulékalap meghatározásakor nem hagyhatják figyelmen kívül tevékenységre jellemző keresetet. És ez vonatkozik az evásokra is.
A járulékalap elsődlegesen a vállalkozói kivét, az átalányban megállapított jövedelem, illetve társas vállalkozó esetében a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem, ami azonban havi átlagban nem lehet kevesebb mint a tevékenységre jellemző kereset.
Mikortól meddig kell figyelembe venni?
Ez azt jelenti, hogy a vállalkozóknak 2010 elejétől (először a januári hónap után februárban) az év végéig (utoljára 2010 december után 2011 januárjában) a tevékenységükre jellemző keresetük szerint kell(ett) megfizetniük a tb-járulékokat.
S bár tb-törvényben nincs előírva tb-oldalról feljegyzés-készítési kötelezettség, de nem árt, ha mégis dokumentálja a vállalkozó, hogy mi alapján vallotta és fizette be a járulékot 2010-ben – tanácsolta az adóhivatal munkatársa. Az évekkel későbbi ellenőrzésnél ugyanis jól jöhet egy ilyen írásos emlékeztető.
A mentesség is megmaradt
Ide tartozik még: mivel a járulékfizetés szabályai nem változtak, megmaradt annak lehetősége is, hogy ha a főállású vállalkozó nem tudta kitermelni a tevékenységre jellemző keresetét 2010-re, akkor havi átlagban csak a minimálbér után kell(ett) megfizetnie a járulékokat – mondták az APEH-nál.
Oldal György adószakértő is azt javasolta, hogy a vállalkozó készítsen feljegyzést a tevékenységre jellemző keresetről. Írja le, hogy körbenézett a piacon, mit látott, mennyit kerestek mások, s ehhez képest mennyi az ő jövedelme és miért. A tb-t pedig a ténylegesen felvett jövedelme (de legalább a minimálbér) után fizesse meg és vallja be.
Bírságot nem szabhatnak ki, de a hiányt megfizettetik
Az őszi ülésszak során elfogadott törvényben van egy átmeneti rendelkezés is, amely azt mondja, hogy mivel a tevékenységre jellemző kereset szerinti tb-fizetési szabály „meglehetősen összetett”, azért azokkal a vállalkozókkal szemben, akik ezt nem megfelelően alkalmazták, az APEH nem szabhat ki mulasztási vagy adóbírságot.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy járulékhiányt ne állapíthatna meg. Vagyis ha a főállású vállalkozó 2010-re nem megfelelően állapította meg magának a járulékalapot (tevékenységre jellemző keresetét), s emiatt kevesebb járulékot fizetett be, mint kellett volna, akkor a hatóság egy esetleges ellenőrzés során a járulékhiányt állapíthat meg, amit be kell fizetni – figyelmeztet az APEH.
Futó Gábor tb-szakértő szerint sem hagyhatják figyelmen kívül a főállású vállalkozók a 2010-es járulékfizetésnél a tevékenységre jellemző keresetet. Az átmeneti rendelkezésben ugyanis az van, hogy mulasztási és adóbírság nem szabható ki, de járulékhiány megállapítható, és az sincs felsorolva, hogy késedelmi pótlékot ne lehetne felszámítani.
Nem tudják megvédeni
Az adóhiány-megállapításra visszatérve mondta az adószakértő: a tevékenységre jellemző kereset fogalmát a jogalkotó továbbra sem pontosította. Maradt a korábbi homályos megfogalmazás, vagyis hogy a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást kell érteni alatta. Emiatt Oldal György határozott véleménye, hogy kapásból meg lehet fellebbezni a tevékenységre jellemző keresetre megállapított járulékhiányt.
Az APEH ugyanis nem tudja érdemben alátámasztani, hogy miért nem annyi a tevékenységre jellemző kereset, amennyit a vállalkozó megállapított, mert nincs megadva, mihez képest állapítaná meg a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást.
Csak egy tanács van
Futó Gábor tb-szakértő tanácsolni nem tud semmit a vállalkozóknak, mert a tevékenységre jellemző kereset eddig sem volt kiszámítható és most sem az. Kérdésünkre, mit lehet tenni, ha járulékhiányt állapít meg az adóhivatal, azt válaszolta: a vállalkozó megpróbálhat a bíróságon veszekedni, de ki tudja, mire jut. Ne felejtsük el, hogy az szja törvényben a meghatározáshoz leírtak három módszert. S bár a tb-törvény nem írta elő ezek alkalmazását, de mint lehetőséget megemlítette – tette hozzá.
A járulékszakértő véleménye változatlan abban, hogy a nyugdíjas időkre is gondoljon a vállalkozó. Akinek jó árbevétele van, nyereséges a cége megteheti persze, hogy kedvezőbben, osztalékként vegye ki a jövedelmet. De ez idős korában fog rá visszaütni, mert kevés nyugdíjat fog kapni. Aki minimálbér után fizet járulékot, az igen szerény, megélhetést nem biztosító nyugdíjra számíthat csak – hangsúlyozta.
Véletlen lehetett?
Oldal György adószakértő szerint nem szándékos rés keletkezett a tb-törvényben azzal, hogy a törvényalkotók feltehetőleg elfelejtették a járulékhiány-megállapítást beírni a tiltott szankciók közé. Emiatt elvileg valóban figyelembe kell venniük a vállalkozóknak a tevékenységre jellemző keresetet a 2010-es járulékalap megállapításánál. De ha ennél kevesebbet kerestek, akkor nyugodtan fizethetik a kevesebb tényleges jövedelmük (de legalább a minimálbér) után a járulékokat.
A törvény átmeneti rendelkezésének szelleméből lapunk is úgy látta, hogy a kormány mentesíteni szerette volna a vállalkozókat a tevékenységre jellemző keresettel kapcsolatos szankcióktól. Ezért megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, vajon véletlenül felejtették-e ki a járulékhiány-megállapítás tiltását. Választ még nem kaptunk.
Szja oldalról viszont el lehet felejteni
Szja oldalról viszont valóban nem kötelező foglalkozni (csak alkalmazható) a tevékenységre jellemző keresettel a 2010-ben. Az idevonatkozó rendelkezéseket az szja törvényben is hatályon kívül helyezték, tehát ha a 2011-ben osztalék kifizetésére kerül sor, arra nincs befolyással, hogy az egyéni vállalkozó kivétje vagy a társas vállalkozás tagjának személyes közreműködői díja elérte-e a tevékenységre jellemző keresetet.
Amennyiben az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja nem a tevékenységre jellemző kereset alapján kívánja megállapítani az adófizetési kötelezettségét a 2010. évre, akkor szja-t csak annyi jövedelem után kell fizetnie, amennyit ténylegesen felvett – fejtette ki az fn.hu kérdésére az adóhivatal munkatársa.
vállalkozói tb 2011
2011-re a vállalkozóknak továbbra is a ténylegesen elért jövedelmük szerint kell járulékot fizetniük. Oldal György adószakértő azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy vállalkozók esetében ez jövőre nem lehet kevesebb, mint a garantált bérminimum, amely 94 ezer forint lesz. Módosult ugyanis a minimálbér fogalma:
1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.